Bond ezt írta:
Lehet, hogy én más Frei műsort láttam tegnap, mint Ti, akik csak azt veszitek észre, hogy Frei utazik, országot mutat be, megtalál ott magyarokat és beszélget velük. Számomra a tegnapi műsor azt jelezte, ha ezen az úton haladunk (ergo: ahelyett, hogy azon töprengnénk és tennénk együtt, hogy mivel lehetne végre beindítani az országot a felfelé úton - és erre nem a sztrájk a megoldás), akkor hamarosan nálunk is becsődölhet az ország. Azaz: a hétfőn kezdődő határozatlan idejű sztrájksorozat akár az ország sír-ásásának kezdete is lehet. Ha pedig a külföldiek innen is kivonulnak, mint Argentínából , akkor a Liga gratulálhat magának a fejfa elkészítéséért. Szóval majd náluk lehet reklamálni. Nekem ez a műsor ezt jelentette. És csípem, hogy úriember módjára próbálja az ország szemét felnyitni - persze gyanítom, hiába, amíg nem bírják értelmezni üzeneteit. Pedig szerintem az idén ez volt a második vagy harmadik olyan adása, melyben a vonalak összekötését és nem széttolását akarja elérni.Nos, szerintem elsősorban nem mi, a nép, tehetünk arról, hogy a helyzet idáig fajulthat idővel nálunk is, mint Argentínában. Amikor két szar párt közül lehet csak választani és gyakorlatilag egyik sem jobb a másiknál, sokat nem várhatunk az országtól. Amikor a kormány- és ellenzéki pártok mereven elzárkóznak egymástól (ne adj isten kivonulnak az ülésteremből), egymást ócsárolják, keresik az alkalmat, hogy egymásnak keresztbe tegyenek, mint a sértődött óvodás, akkor előrelépésre nem is számíthatunk. És lássuk be, amíg nálunk ez a politika, addig mi nem tudunk mit csinálni.
Szavazhatunk az MSZP-re, akik vadprivatizálásba kezdtek, a megtisztulás politikáját hírdetik, erre Kóka elvtárs feketén dolgoztat, Cuslág (hogy kell írni?) János pénzt pakol a zsebikéjébe tonnaszám, Veres Jancsi zsarolja a kisembereket, az egészségügyet kiárusítják, tudnánk tovább sorolni, de nem tesszük, minden nap ez folyik a médiából.
Szavazhatunk a Fideszre is, akinek továbbra sincs valós programja, továbbra is demagóg ígéretekkel kecsegetet (egészségügyi reform vissza, egészségügybe pénz vissza, adóterhek csökkentése, miközben pont azért jöttek a megszorítások, mert nincs pénz!) és továbbra is csak a bírálás politikáját folytatja. Meg közben népszavazgatunk is milliárdokért, aminek semmi eredménye nem lesz. Ha a népszavazás érvényes lesz, ne adj isten ügydöntő, akkor sincs semmi. Főleg nem előrehozott választások. A népszavazás alól is ki lehet ám bújni egyszerűen: Töröljük el a vizitdíjat? Rendben, eltöröljük a vizitdíjat, de helyette lesz vizsgálatidíj, ami szintén 300 forint. És a vizitdíj nem szűnik meg, csak átalakul. Viszont a Fidesz táján érdemes még kicsit elidőzni.
A bírálás politikája és a demagóg ígéretek már az 1920-as, '30-as években is bejött. Bejött a kommunistáknak, Mussolininek és Hitlernek is többek közt. Ami mondjuk nem baj, hiszen megnézhetjük, hogy milyen gazdasági fellendülés következett be Mussolini és Hitler hatalomra kerülése után a saját országaikban. Erős, hozzáértő kézben erős az ország. Csak ugye a terror... azt nem kéne, és nem is lehet a mai körülmények közt, és ez jól is van így. Azt mondhatnánk, Viktor rossz korba született. Ezzel a politikával 70 évvel ez előtt érvényesülhetett volna. Hatalomra kerül, elkezdi kigyomlálni az országot, ahogy neki tetszik. De 2010-ben másra lesz szükség. Egyrészt programra, másrészt szemléletváltásra. Mert, ha az történik, amit Viktor ígér (nyilván nem, de higyjünk neki most), akkor még nagyobb gondban leszünk. Több pénzt adunk ki, még kevesebb jön be. Asszem érthető.
Világossá vált tehát a helyzet. Egyik oldal sem jó. Ha Viktorék összehoznak 2010-re egy épkézláb programot, ami kivitelehezhető és kevésbé fájdalmas, mint az MSZP-é, akkor sok sikert hozzá, én támogatom. De, ha a terv marad, ami eddig is volt, akkor ugyan úgy bukó. Semmi nem jó, most már beláthatjuk, ilyen mentalitással nem. Márpedig, ha ez a két lehetőségünk van, akkor spirál lefele.
Ezt a spirált már csak a Liga erősíti még jobban. Ugye a sztrájk mire való? Nem tetszik valami, akkor munkabeszűntetés, aztán tárgyalunk valami kompromisszumról. Na igen, kompromisszum. A Ligával mostanában kicsit elszaladt a ló. Volt egy pont, amikor a kormány azt mondta, leül tárgyalni. Gesztus a megegyezésre, amit a Liga annyira akart. Erre mit csinálnak? Nem tárgyalnak, sztrájk tovább, határozatlan időre, amíg az nem lesz, amit ők akarnak. Pont. Megértem én, hogy nem jó az új nyugdíjrendszer, de akkor emberek módjára beszéljük meg, hogy ki mit akar és közösen tárgyaljunk egy lehetséges megoldásról. Ebből az egészből azt lehet levonni, hogy a Liga soha nem is akart tárgyalni, csak valamivel etetni kellett a kormányt, hogy azt mondja: Beszéljük róla!, hogy aztán jól helyben hagyhassa azt. Így effektíve megzsarolta az MSZP-SZDSZ párost a Liga, vagy ez, vagy semmi. A kormányt ismerve, úgy sem fog engedni, és ezt idővel a Ligának is be kell látnia. Meg azt is, amit a Frei interpretált a Dossziéban. Hogy sétálunk a Taigetosz felé, sőt mi több, szaladunk, miközben mögöttünk omlik össze a talaj, mint egy rossz álomban. Sajnos ez a valóság.
Hogy hova jutunk végül az a jövő titka, de ilyen mentalitással, daccal, mind a politikai elit, mind a szakszervezetek részéről, sok jót nem hoz, nem hozhat a holnap. Szemléletváltás kell ide és egy jó program. A szemléletváltásra esélyünk nincs, ahogy látom. Majdnem egy álom valósulna meg, ha a Konvergencia program úgy sülne el, ahogy kell, a Fidesz ehhez érdemben asszisztálna és a szakszervezetek is helyretennék magukat.
