szubjekt

Politika, közélet, magánélet, nemiélet(höhö), sportélet, egy helyen - szigorúan szubjektíven - hiszen egyedül írom, mert ha ketten írnám objektív lenne, márpedig ketten írom, mégis szubjekt, hiszen hárman írom.

Friss topikok

Linkblog

Látogatóink

Locations of visitors to this page

Jöjjön ki a matek!

2013.08.07. 23:59 | Sztrovacsek | Szólj hozzá!

Egy érdekes cikk jelent meg a Portfolio főoldalán. Nem, nem az, amit én írtam, az egyébként is tegnapi, de hasonló a témája. A cikk itt olvasható, a továbbra kattintás előtt érdemes elolvasni.

És akkor most jöhet az én magyarázatom is. Nézzük először a bűvös számokat, és ami mögöttük lehet. 50 és 90. Oblath felveti, hogy van-e közgazdasági értelme ezekhez kötni bármit is. Természetesen nincs, de mivel ezek politikus szájából hangoztak el, teljesen haszontalan lenne bármi nemű értelmet keresni bennük. Természetesen nem csupán Orbánt, de Matolcsyt is értve ez alatt.

Első magyarázat - mely nagyon remélem, hogy teljesen elvetendő - az, hogy a számok véletlenül felcserélték. Tehát az egyik cél az, hogy az államadósság GDP arányosan elérje a 90%-ot, az ország egy lakosra jutó GDP-je pedig az eurozóna 50%-át. Ez esetben tehát visszafelé kéne haladni - aminél mi sem egyszerűbb. Lehet bőven költekezni, nőhet 12%ponttal az államadósság. És ezt még csak beruházásra, fejlesztésre sem kell költeni, nyugodtan eshet közel 11%pontot az egy lakosra jutó GDP aránya az eurozónához képest - ám itt már jobban kell ügyelni, hiszen ha nem csökken tovább az eurozónában az egy lakosra jutó GDP, akkor korábban le kell állni az ámokfutással. Ez a szcenárió, melynek bekövetkezését legkevésbé sem kívánom, mégis ez tűnik a legegyszerűbben megvalósíthatónak.

A következő magyarázat az, hogy a számok passzolnak, és valóban ezek a célok. A cikk megemlíti, hogy 

 ...(a) bruttó államadósság/GDP éves változása alapvetően az éves deficittől (az adósság nominális emelkedésétől) és a GDP változásától függ. Az adósság nominális változását azonban a deficiten kívül számos egyéb tényező is befolyásolhatja. Ilyen az árfolyam alakulása, amely az adósság devizarészét értékeli át; a deficitet meghaladó, vagy attól elmaradó hitelfelvétel (az állam likvid eszközeinek gyarapodása, illetve azok felhasználása), s nálunk különösen jelentékeny "egyéb tényező" volt a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyon. Az ilyen tényezőkkel a továbbiakban nem foglalkozom, mert vagy nincs tartós hatásuk, vagy ha van, nem tudható, hogy az milyen irányú és mértékű. 

A hangsúly tehát az egyéb tényezőkön van. Ki gondolta volna, hogy megteszik, amit megtettek a magánnyugdíj-pénztárakkal? Pedig megtették. Miért ne tennék meg ismét, mással is? Mindemellett ha 10-15 év alatt a hazánkhoz (nagyjából) hasonló fejlettségű tagállamok - sőt a fejletlenebbek is) is bevezetik az eurot, ezzel "lehúzva" az eurozóna fajlagos GDP-jét, akkor már egy közepes közepesen magas (de még mindig irreális) GDP növekedéssel elérhető a 90% ez idő alatt.

Az utolsó változat pedig az, hogy az állam  (a KÖZGÉP-pel) 1 év alatt megépítteti és üzembe helyezteti a világ legnagyobb, működő fúziós erőművét, mellyel biztosítani tudja egész Európa olcsó áramellátását. Az ebből befolyó pénzekből pedig felpörögnek a beruházások, csökken az államadósság, alacsony a deficit és nő a GDP - mint ahogy az a cikk első táblázatának bal alsó részén látható..

Mindenki döntse el maga, melyiket tartja a legvalószínűbbnek. Én ezek mellett mást nem nagyon tudok elképzelni.

Címkék: vélemény politika gazdaság magyarország idióta euro

A bejegyzés trackback címe:

http://szubjekt.blog.hu/api/trackback/id/tr925450577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.